Esztétika MA

TÁJÉKOZTATÓ AZ ELTE BTK-N ESZTÉTIKA MA-KÉPZÉSBEN RÉSZT VENNI KÍVÁNÓK SZÁMÁRA

 

I. Miért érdemes egyáltalán MA-fokozatot szerezni?

A bolognai rendszer bevezetésével Magyarországon megszűnt a külön főiskolai és egyetemi képzés. Az új szisztéma ugyanakkor az egyetemi oktatáson belül reprodukálja a végzettségek minőségi különbségét. Az esztétikai képzés sokrétűsége folytán alig van olyan területe a kulturális életnek, ahol a nálunk megszerzett diplomával ne lehetne elhelyezkedni. Márpedig a karrier szempontjából az MA-végzettség evidensen többet ér majd a BA-nél – ugyanúgy, ahogyan a korábbi egyetemi oklevél magasabb rendű a főiskolainál.

II. Miben tér el az MA-képzés a BA-től?

Az MA-képzés kidolgozásakor az alapgondolat az volt, hogy az ne a BA magasabb szintű duplikációja legyen, és ne uniform oktatást nyújtson. Ennek jegyében a fő hangsúly a rugalmasságon és a hallgatói önállóságon van, persze a szabályozás megengedte keretek között. A leendő hallgatók saját érdeklődésüknek megfelelően állíthatják össze tanrendjüket egy tág kurzuskínálatból annak érdekében, hogy a felvett órák elvégzésével szilárd alapjuk legyen a diplomamunka megírásához. Az MA-képzés tehát – eltérően a BA-től – nem átfogó jellegű, sokkal inkább az a célja, hogy a hallgatók egy meghatározott témában szert tegyenek az annak kimerítő feldolgozásához szükséges tudásra, a történeti vonatkozások feltérképezésétől az elméleti bázis elsajátításán át a tudományos kutatás és írás technikai részleteinek ismeretéig. Ebbéli munkájukat egy vagy több tutor segíti majd a témához kapcsolódó konzultációkkal, kurzusjavaslatokkal, szakirodalom ajánlásával stb. A képzés így egyfelől fókuszált lesz, másfelől az említett ismeretek széles körűen hasznosítható felkészültséget biztosítanak, melynek birtokában a nálunk végzettek képessé válnak esztétikai problémák és művészeti jelenségek tudományosan megalapozott autonóm kezelésére.

III. Bemeneti és felvételi követelmények

Esztétika MA-képzésre jelentkezhetnek azok, akik bármely magyarországi egyetemen

1) a szabad bölcsészet BA-képzésben esztétika szakirányú oklevelet szereztek, vagy

2) bármely más bölcsész BA-szakon diplomáztak, és ehhez esztétika minort is teljesítettek.

A felvételin a megszerezhető maximum 100 pont, ami három részből áll össze: a BA-oklevél minősítéséből (jeles – 15 pont, jó – 10 pont, közepes – 5 pont), az írásbeli vizsgából (max. 25 pont) és a szóbeli vizsgából (max. 60 pont).

Az esztétika MA esetében az írásbeli felvételi nem hagyományos írásbeli vizsga lesz. Ehelyett kötelező jelleggel azt várjuk a jelentkezőktől, hogy a felvételi vizsga előtt – később meghatározandó időpontig – adjanak le az intézeti titkárságon egy max. 3 oldalas tervezetet. Ennek két változata lehetséges, attól függően, hogy a jelentkező a BA-szakdolgozat témáját kívánja-e folytatni, vagy inkább átnyergel valamely más területre. Az első esetben a tervezetnek tartalmaznia kell a BA-diplomamunka témáját és eredményeit, a további kidolgozás irányát és célkitűzését, a vizsgálandó primer – elméleti vagy művészeti – anyagot, néhány fontosabb, a jelentkező által ismert szakirodalmi tételt, az elméleti hátteret és a történeti vonatkozásokat, valamint az alkalmazandó módszert. A második esetben a BA-diplomamunkára vonatkozó rész értelemszerűen kiesik, de a tervezetben ekkor is szerepelnie kell egy jól körvonalazott témának, valamint hozzá kapcsolódóan az imént felsorolt többi elemnek. Mindkét esetben elvárás, hogy a tervezet ne az általánosságok szintjén mozogjon, hanem legyen konkrét és lényegretörő. (A szakdolgozati téma előzetes megválasztása természetesen nem jelent kötelező érvényű döntést, a későbbiekben bizonyos határok között el lehet térni tőle).

A szóbeli felvételi szintén nem a hagyományos értelemben vett vizsga, inkább beszélgetés, mégpedig a beadott tervezet alapján. Az értékelésnél döntő lesz, hogy a jelentkező képes-e szóban tanúbizonyságát adni tervezete átgondolt és vállalható voltának, tud-e válaszolni a felmerülő kérdésekre, rendelkezik-e a szükséges előismeretekkel a témájában folytatandó munkához, s mennyire van tisztában a kidolgozás során releváns elméleti és történeti szempontokkal.

IV. A képzés menete

Az összesen 120 kreditnyi esztétika MA-képzés öt, eltérő jellegű és súlyú részből épül fel.

1. Elméleti alapozás (összesen 12 kredit, az első félévben teljesítendő)

Szakszövegolvasás 4 kredit

Idegen nyelvű szakszövegolvasás 4 kredit

Szakszövegírás 4 kredit

2. Szakmai törzsanyag (összesen 24 kredit, az első két félévben teljesítendő)

Az esztétika alapproblémái 1-3 3×4 kredit

Bevezetés a műértelmezésbe 1-3 3×4 kredit

3. Differenciált szakmai tárgyak (összesen 56 kredit, a másodiktól a negyedik félévig teljesítendő)

A képzés e részét modulrendszerben lehet majd elvégezni. Összesen hét, egyenként három kurzus alkotta modul áll rendelkezésre, ezek közül három választandó, ami tehát háromszor három kurzust jelent (3x3x4=36 kredit). Mindhárom modulhoz teljesítendő egy-egy kutatási-dolgozatíró szeminárium (3×4=12 kredit), továbbá a témavezetővel való egyeztetés alapján el kell végezni még két további kurzust (2×4=8 kredit).

Antik és reneszánsz művészetelméletek 1-3 3×4 kredit

A felvilágosodás esztétikája 1-3 3×4 kredit

A német idealizmus és romantika esztétikája 1-3 3×4 kredit

A 19. század esztétikája 1-3 3×4 kredit

A 20. század első felének esztétikája 1-3 3×4 kredit

Kortárs művészetelméletek 1-3 3×4 kredit

Ágazati esztétikák 1-3 3×4 kredit

Kutatási-dolgozatíró szeminárium 1-3 3×4 kredit

Két, a témavezetővel egyeztetett kurzus 2×4 kredit

4. Két szabadon választható kurzus (8 kredit, a másodiktól a negyedik félévig teljesítendő)

5. Diplomamunka (20 kredit)

A képzés legfontosabb részét a differenciált szakmai tárgyak alkotják. A választott MA-téma értelemszerűen kijelöl egy központi modult. A másik kettőt a hallgatók további érdeklődése határozza meg, ugyanakkor az egyes félévek kurzuskínálatának összeállításakor – az igényeket lehetőség szerint figyelembe véve – arra fogunk törekedni, hogy bármely központi modul mellé választani lehessen két, ahhoz tematikusan is kapcsolódó másikat. Ennek érdekében

– rugalmasan fogjuk kezelni a modulhatárokat;

– egy-egy kurzust, ha a téma lehetővé teszi, több modulba is besorolunk;

– lesznek speciális, adott esetben csak néhány hallgatónak szóló kurzusok;

– egy bizonyos kurzus résztvevői az oktatóval való megbeszélés alapján testre szabott munkát is végezhetnek, azaz nem lesz kötelező mindenkinek ugyanazt az anyagot abszolválnia;

– a hallgatók a témavezető jóváhagyásával felvehetik más bölcsészszakok (magyar irodalom, művészettörténet, filozófia, nyelvszakok stb.) kurzusait, melyeket a sikeres teljesítés után az adott esztétika szakos modulhoz tartozóként fogunk elismerni;

– a kiemelkedő felkészültségű hallgatók részt vehetnek PhD-kurzusokon is.

Az MA-képzésben megteremteni kívánt formai és tartalmi flexibilitásnak természetesen csak akkor van értelme, ha az ebbéli oktatói igyekezet együttműködési készségre talál a leendő hallgatók részéről. Ennek megfelelően olyanok jelentkezését várjuk, akik hajlandók és képesek két éven át önmaguk és témájuk iránt felelős módon dolgozni, komolyan véve mindazt, ami a képzéshez tartozik: az órai aktivitást (melynek a BA-szinthez képest alacsonyabb létszám miatt megnő a jelentősége), a konzultációkat, a mindenkori primer és szekunder irodalmak ismeretét, a dolgozatoknak a megszabott követelményekhez igazodó elkészítését, az önálló könyvtári kutatást stb. Az általunk kidolgozott MA-képzési szerkezet és annak majdani tartalma önmagában csupán lehetőség az egyetemi tudományossághoz méltó nívós munkára – valóra váltani közösen lehet.

Neked mi jár a fejedben?