Az idei nyertesek:
mesterszakon: Földvári Ármin Rókus (a dolgozat címe: Az Időtlenség stratégiái; témavezetője: Sajó Sándor)
alapszakon: Jakó Barbara (a dolgozat címe: A fényképezés térhódításának hatása a tájszemléletre; témavezetője: Szécsényi Endre)
Gratulálunk!
]]>helyszín: Trafóklub
időpont: 2024.02.02-03.
Az ELTE BTK Esztétika Tanszékén működő RCANE környezetesztétikai kutatócsoport szervezésében rendezzük meg a második ECHO konferenciát. Az esemény a 2021-es Vadon – város – virtuális valóság: környezetesztétikai közelítések című e-konferencia, valamint a 2023. őszén a Trafóban tartott ECHO – A természet esztétikai megközelítése című konferencia folytatásaként valósul meg. Célja, hogy a nemzetközi szinten meghatározó és progresszív esztétikai ágazat, a környezetesztétika itthon is egyre nagyobb teret kapjon. Az irányzat törekvései közül az idei ECHO konferencia a természet civilizált és civilizációs megközelítési módjai körüli kérdésekre fókuszál, úgy mint a természeti szép újragondolása a posztantropocentrikus természetesztétika és az etikus környezetszemlélet alapján. Az előadások a történelmi tájolvasatok és ember-környezet koncepciók érvényességét, valamint a természet szerepének új útjait kortárs szempontok alapján vizsgálják. Fókuszban lesz az emberi tekintet természetformáló ereje, a természethez való társadalmilag érett hozzáállás feltételei, valamint a dekolonizációs ökokritika lehetősége az ökológiailag káros gyakorlatokkal és hierarchizáló tendenciákkal szemben.
A természet és az ember alkotta környezet viszonyáról konstruált képzeteink, mítoszaink, elméleteink, de akár az a beszédmód is, amiben ezek testet öltenek, jelentős változásokon mentek keresztül az elmúlt évszázadokban. Hova vezetett minket az emberben élő vágy, hogy formálja, meghódítsa és uralja saját környezetét és a benne élőket? Hogyan lett a létezésünket fenyegető, démonikus erők által uralt természetből élvezeti cikk? Milyen megközelítésmódok, elméletek és gyakorlatok segíthetnek abban, hogy feltáruljon előttünk egy élhető(bb) környezet perspektívája? Mindez csak néhány lehetséges témafelvetés, amely segíthet nekünk abban, hogy rátekintsünk jelen helyzetünkre és számba vegyük a környezetesztétika és társdiszciplínái által kínált kortárs válaszokat.
A konferencia második napjának programját egy kerekasztal-beszélgetés zárja, amely a humanista világnézeten túli természetkép melankolikus aspektusait járja körül.
A konferencián való részvétel ingyenes.
A konferencia programja innen letölthető.
Az esemény a „Környezetesztétikai perspektívák” c. kutatási program (OTKA K-143294) és az ELTE BTK HÖK Tudományos Bizottságának támogatásával kerül megrendezésre.
Együttműködő partner: Trafó Galéria
A konferencia szervezői: Cserhalmi Luca és Lendeczki Kinga
]]>Időpont: 2023. szeptember 29. (péntek), 16.00
Helyszín: Múzeum krt. 4., A épület fszt. 47. Gombocz terem
A doktori.hu linkje
]]>A 21. század kihívásai és a változó emberkép
Az Eötvös Collegium Filozófia Műhelye hosszabb szünet után idén, 2023. november 24–25-én ismét lehetőséget kínál a filozófiával vagy azzal rokon tudományterületekkel foglalkozó hallgatók számára, hogy megosszák kutatásaik eredményét egy kétnapos konferencia keretein belül. Központi témánk idén az ember. A 21. század egyik jól látható fejleménye, hogy több diszciplína területén átalakulásnak indult a hagyományos emberfogalom. Konferenciánkra várjuk azokat az előadásokat, amelyek valamilyen módon kapcsolódnak e változó emberkép problémájához. Így például (de nem kizárólagosan) az alábbi témákban várjuk a jelentkezéseket.
Bernáth László (filozófus, Bölcsészettudományi Kutatóközpont) Gébert Judit (ökológiai közgazdász, filozófus, ELTE TáTK) Kékesi Balázs (filozófus, Tan Kapuja Buddhista Főiskola) Kiss Kata Dóra (pszichológus, filozófus, Pécsi Tudományegyetem Elméleti Pszichoanalízis Doktori Program) Ullmann Tamás (filozófus, ELTE BTK)
A jelentkezés határideje: 2023. november 5.
A konferencia tervezett időpontja: 2024. február 2–3.; helye: Budapest belvárosának egyik ismert kulturális rendezvény-helyszíne
Call for papers a tudományos szekciókhoz: pdf
Call for papers a művészeti panelhez: pdf
]]>A hullámzó és a szétoszló tömeg, a romboló és a szervezett tömeg, az intelligens raj és a vad csorda, a „smart mob” és a globális sokaság: számos kísérletet tettek már a tömeg jelenségének fogalmi megragadására, és számos példa mutatja, hogy a különböző attribútumok és metaforák sajátos jelentéseket és jelentőséget tulajdonítanak a tömeg eltérő aspektusainak.
A konferencia a közép- és kelet-európai régióra összpontosítva azt a hipotézist vizsgálja, hogy az első világháború utáni tömegfogalmak konjunktúrája kiélezte a szervezett és a kontrollálhatatlan embertömeg között feltárt eltéréseket, miközben a kortárs elméleti diskurzusok differenciáltabb terminológiája a tömeghez társított léptékeknek, a tömegek belső dinamikájának és szerkezeti törvényszerűségeinek hangsúlyosabb számbavételére törekszik.
Ez az elmozdulás többek között az állatmetaforák módosulásában is megmutatkozik, melynek során ezeket kezdetben főként a vad, erőszakos, ellenőrizhetetlen tömeg leírására használták, míg napjainkban inkább olyan tömegre alkalmazzák, amelynek mozgó központja van, és amely intelligens cselekvésre képes.
A konferencia nyitóelőadását The Silent Crowd. Sounds, Emotions, and the Body Politic címmel Karsten Lichau (Max Planck Institute for Human Development) tartja. Az előadók közt szerepel még Tímár Andrea habilitált egyetemi docens, az ELTE Angol-Amerikai Intézet oktatója, de érkeznek felszólalók a Debreceni Egyetemről, Bécsből a Ludwig Boltzmann Intézettől és a Wiesenthal Központtól, a Szarajevói Egyetemről és a cseh-német partnerségben működő Collegium Carolinumból is. A rendezvényen emellett bemutatkozik a Matrus című, a tömeg témakörével foglalkozó kollektív színházi projekt.
A konferencia részletes programja itt olvasható angol nyelven
]]>Tyrus Miller (UC Irvine School of Humanities):
Adorno, Stiegler, and the Industrial Schemata of Experience
2023. március 24. péntek 16.00
ELTE BTK Filozófia Intézet, Intézeti Tanácsterem
Múzeum krt. 4/i, I. em. 122.
Tyrus Miller is Dean of the School of Humanities and Professor of Art History and English at the University of California, Irvine. Recent publications include Georg Lukács and Critical Theory: Aesthetics, History, Utopia (2023); Modernism and the Frankfurt School (2014); and, as editor/translator, György Lukács, The Culture of People’s Democracy: Hungarian Essays on Literature, Art, and Democratic Transition (2013)
Abstract
In several of his writings, Bernard Stiegler diagnoses the increasing industrial organization of tertiary retention and proffering of industrially standardized and synchronized temporal experiences, such as films, television, and recorded music, consumed on a mass scale. In partial reprise of Adorno’s socio-psychoanalytic theory of the culture industry, Stiegler uses Freudian theory to explicate hyperindustrial society’s attack on the individual subject. He focuses on the role that “industrialized temporal objects” play in undermining of that individuated time in which the self experiences its own cohesion through ongoing affective, libidinally invested interactions with others. With the loss of such diachronic syncopations between self and other in favor of externally synchronized temporalities—the standardized times of broadcasts and experiential objects such as films and recordings—the individual threatens to fragment and disappear.
x
]]>Gratulálunk!
A Litera vonatkozó írása itt.
]]>