.jpg "Kisbali László (fotó: Szilágyi Lenke)")
Kiss Ilona: „Kisbali László élete”
Hidász Ferenc búcsúztató beszéde, 2009. május 14.
Mohácsi András: „Kisbali László halálára”, temetési beszéd, 2009. május 14.
Somlyó Bálint: „Kisbali László halálára”, ÉS, 2009. május 28.
Radnóti Sándor: „Kisbali László (1954-2009)”, Beszélő, 2009/5
Mink András: „Búcsú Lacitól”, Beszélő, 2009/5
Szécsényi Endre: „Kisbali László (1954-2009)”, Holmi, 2009/6. [zenei melléklet]
Havasréti József: „Kisbali”, Jelenkor, 2009/7.
Esztétika - történelem - hermeneutika: tanulmányok Kisbali László emlékére. (Laokoón Könyvek) Szerk. Popovics Zoltán és Szécsényi Endre. L’Harmattan, Budapest, 2019. (Tartalomjegyzék: [pdf])
recenziók
Weiss János: „Kisbali-témák”, ÉS, LXIV, 35. 2020.08.28.
Takáts József: „A 'nagy átalakulás'”, Jelenkor, 63. (2020), 9. 1004-1008. [pdf]
Fekete Kristóf: „Zavarba hozott kiskorúságunk”, Különbség, 20. (2020), 1. 227-237. [pdf]
Weiss János: „Továbbírások”, Magyar Filozófiai Szemle, 66. (2022), 4. 201-208. [pdf]
Kierkegaard Filozófiai morzsák c. könyvéről
Kisbali Lászlóval Jósvai Lídia beszélget
1998. február 9. [mp3, 6.5MB]
Szellemtörténetek: Kisbali László filozófus
Szerkesztő-riporter: Rádai Eszter
1998. január 30. [mp3, 10MB]
Egy könyvkukac töprengései az adózásról
Kisbali László művelődéstörténeti miniesszéje
1996. március 3. [mp3, 5MB]
Egy könyvkukac töprengései a könyvről
Kisbali László művelődéstörténeti miniesszéje
1996. március. 3. [mp3, 8MB]
A zsidó Szókratész: Beszélgetés Kisbali Lászlóval Moses Mendelssohnról
Szerkesztő-riporter: Turai Tamás
1993. március 22. [mp3, 10MB]
Az IBM-logó filozófiája: Paul Randről
(előadás a MOME nagytermében iparművész hallgatók és tanáraik előtt 2009. április 24-én, két héttel a halála előtt)
1. rész, 2. rész, 3. rész és 4. rész (összesen kb. 33 perc youtube-videó)
Sapere aude! Esztétikai és művelődéstörténeti írások. (Laokoón Könyvek) Szerk. Szécsényi Endre. Előszó Anghy (Nagy) András. L’Harmattan, Budapest, 2009. (Tartalomjegyzék: [pdf]) (Könyvbemutató: 2009. december 11.)
recenziók
Ludassy Mária: „Kisbali László: Sapere aude!”, BUKSZ, 2010/tavasz, 146-147.
Keresztesi József: „Dióhéjban - Kisbali László: Sapere aude!”, Holmi, 2010/augusztus, 1073-1077.
Mucsi Ferenc: „Sapere aude!”, Kultúra & Kritika portál, 2010.09.04.
„Az ízlésfogalom apóriái: La Rochefoucauld”, s.a.r. Szécsényi Endre. Holmi, XXVI. (2014), 6. 675-681. [posztumusz tanulmánytöredék]
„Diderot’s Untimeliness”, trans. Márton Dornbach. In Ferenc Hörcher – Endre Szécsényi (eds.): Aspects of the Enlightenment: Aesthetics, Politics, and Religion. Akadémiai, Budapest, 2004. 81-91.
„A képek üzenete: az Akasztottakról”. Beszélő, (III. folyam) V. (2000), 2. 5-10. [Részletei újraközölve Anghy András szerkesztésében a Jelenkor Online "Itt vidéken" c. sorozata 2. darabjaként, 2019.]
„A filológia bosszúja II. Gadamer esete a pietista hermeneutikával – még egyszer”. Holmi, XI. (1999), 7. 920-943.
„In Pursuit of a Phantom Quotation: Gadamer and Pietist Hermeneutics”, trans. Márton Dornbach. BOOKS – Budapest Review of Books, 8. (1998), 2. 50-56.
„A filológia bosszúja, avagy Gadamer esete a pietista hermeneutikával”. Holmi, X. (1998), 9. 1275-1289.
„A filológia bosszúja”. In Balázs Mihály – Font Zsuzsa – Keserű Gizella – Ötvös Péter (szerk.): Művelődési törekvések a korai újkorban. Tanulmányok Keserű Bálint tiszteletére. (Adattár XVI-XVIII. századi szellemi mozgalmaink történetéhez 35.) JATE, Régi Magyar Irodalom Tanszék, Szeged, 1997. 263-279.
„Voltaire »antiszemitizmusáról«”. Magyar Hírlap, 27. (1994. november 19.), 272. szám, (Melléklet: „Ahogy tetszik”), 2.
„Diderot időszerűtlensége”. Holmi, IV. (1992), 9., 1241-1247.
„Sapere aude!”. Nappali ház, 4. (1992), 1. 50-53.
„A Mendelssohn-Lavater levélváltás elé”. Filozófiai Figyelő, XIII. (1991), 139-151.
„Ízlés és képzelet: az esztétikai beszédmód kialakulása a XVIII. században”. Janus, IV. (1987), 1. 1-10.
„Megértés és értelmezés”. Kritika, 1983/11. 19-20.
„A modern esztétika születése és a hegymászás szelleme (Joachim Ritter: Szubjektivitás)”. BUKSZ, 21. (2009), 2. 136-137. [posztumusz töredék]
„Nem olvassuk, csak fordítjuk”. 2000, 12. (2000), 5. (Az „Öv alatt” c. rovatban)
„Válasz Várhegyi Miklósnak”. BUKSZ, 9. (1997), 4. 380.
„Lehetséges-e, és ha nem, hogyan? (Immanuel Kant: Történetfilozófiai írások)”. BUKSZ – Budapesti Könyvszemle, 9. (1997). 3. 286-301.
A szabadság hagyománya. A magyar politikai költészet klasszikusai. Petri Györggyel beszélget Kisbali László és Mink András. A Beszélő Politikai és Kulturális Folyóirat Kiadása, Budapest, 2001.
Márkus György: „Nagyon szeretem a filozófia radikalitását – még ha veszélyes is”. Riporterek: Babarczy Eszter és Kisbali László. Beszélő, (III. folyam) I. (1996), 8. 12-22.
Soren Kierkegaard: Vagy-vagy. 2., javított kiadás. (Osiris-Századvég Könyvtár: Filozófia.)
Ford. Dani Tivadar. Osiris-Századvég, Budapest, 1994. [sorozatszerkesztés Geréby Györggyel]
Az esztétika forrásvidéke. Válogatás, szerkesztés, bibliográfia. Janus, IV. (1987). 1. Melléklet [szöveggyűjtemény a XVIII. századi esztétika köréből]
Fordítás – F. de la Rochefoucauld: „Az ízlésekről”. Holmi, XXVI. (2014), 6. 682-683. [Somlyó Bálinttal]
Fordítás és kísérőtanulmány – Moses Mendelssohn: Jeruzsálem. Írások zsidóságról, kereszténységről, vallási türelemről. Szerk. V. Horváth Károly. Atlantisz, Budapest, 2011. (Könyvbemutató: 2011. június 21.)
recenzió
Kelenhegyi Andor - Ribáry Márton - Veres Máté: „'Ki simítja el a súrlódási felületeket?' - Egy Mendelssohn-esszé három magyar fordítása”, BUKSZ, 2011/ősz, 254-261.
Fordítás – Mannheim Károly: „A szellemi képződmények ideológiai és szociológiai értelmezése”. In Uő: Tudásszociológiai tanulmányok. Osiris, Budapest, 2000. 183-201.
Kontrollfordítás – Immanuel Kant: Prolegomena minden leendő metafizikához, amely tudományként léphet majd fel. Ford. John Éva és Tengelyi László. Atlantisz, Budapest, 1999.
Fordítás és kommentár – Moses Mendelssohn: „Jeruzsálem, avagy a vallási hatalomról és a zsidóságról. (Részlet.)”. In Raj Tamás (szerk.): Magyar zsidó almanach. Makkabi, Budapest, 1996. 181-189.
Fordítás és jegyzetek – „Johann Caspar Lavater és Moses Mendelssohn levélváltása zsidóságról és kereszténységről”. Filozófiai Figyelő, XIII. (1991), 152-175.
Fordítás – Werner Bergmann: „Az idő a szociológiában: szakirodalmi áttekintés az »időszociológiai« elmélet és kutatás helyzetéről”. In Gellériné Lázár Mária (vál.): Időben élni: történeti-szociológiai tanulmányok. Akadémiai, Budapest, 1990. 117-175.