SØREN KIERKEGAARD
MAGYAR NYELVŰ BIBLIOGRÁFIA
Összeállította: Bartha Judit
Utoljára frissítve: 2014. május
I. KIERKEGAARD MAGYARUL MEGJELENT MŰVEI
I. 1. Önálló kötetek
Berlini töredék. Jegyzetek Schelling 1841/42-es előadásairól. Fordította és az utószót írta: Gyenge Zoltán. Budapest, Osiris – Gond – Cura Alapítvány, 2001.
Egy még élő ember írásaiból. Az irónia fogalmáról. (Søren Kierkegaard művei 1.) Fordította: Soós Anita, Miszoglád Gábor. Pécs, Jelenkor, 2004.
Épületes beszédek. (Søren Kierkegaard művei 4.) Fordította: Soós Anita. Pécs, Jelenkor, 2011.
Félelem és reszketés. Fordította: Rácz Péter. Az utószót írta: Balassa Péter. Budapest, Európa, 1986. 2. kiadás: Budapest, Göncöl, 2004.
Filozófiai morzsák. Fordította: Hidas Zoltán. Budapest, Göncöl, 1997.
A halálos betegség. Fordította és az utószót írta: Rácz Péter. Budapest, Göncöl, 1993.
Az ismétlés. Fordította és az utószót írta: Gyenge Zoltán. Szeged, Ictus, 1993. 2. javított kiadás: Fordította: Soós Anita és Gyenge Zoltán. Az utószót írta: Gyenge Zoltán. Budapest, L’Harmattan, 2008.
Az ismétlés. Félelem és reszketés. Filozófiai morzsák. A szorongás fogalma. Előszók. (Søren Kierkegaard művei 5.) Fordította: Soós Anita. Az ismétlést fordította: Soós Anita és Gyenge Zoltán. Pécs, Jelenkor, 2014.
A keresztény hit iskolája. Fordította: Hidas Zoltán. Budapest, Atlantisz, 1998.
Naplójegyzetek AA–DD. (Søren Kierkegaard művei 2.) Fordította: Soós Anita. A német vonatkozásokat fordította és lektorálta: Bartha Judit. Pécs, Jelenkor, 2006.
Önvizsgálat. Ajánlva a kortársaknak. Isten változatlansága. Fordította: Szeberényi Lajos. Békéscsaba, Evangélikus Könyvkereskedés, 1929. 2. kiadás: Budapest, Új Mandátum, 1993.
Stádiumok az élet útján. (Søren Kierkegaard művei 3.) Fordította: Soós Anita. Pécs, Jelenkor, 2009.
A szorongás fogalma. Fordította és az utószót írta: Rácz Péter. Budapest, Göncöl, 1993.
Vagy-vagy. Fordította: Dani Tivadar. Az utószót írta: Heller Ágnes. Budapest, Gondolat, 1978. 2. kiadás: Budapest, Osiris–Századvég, 1994. 3. kiadás: Budapest, Osiris, 2001.
I. 2. Válogatott kötetek
Építő keresztény beszédek. Szerkesztette: Kocziszky Éva. Fordította: Bohács Zoltán. Budapest, Hermeneutikai Kutatóközpont, 1995. 2. kiadás: Budapest, Fabiny Tibor, 2012.
Imák. Fordította: Kerekes Mónika. Kolozsvár, Koinónia, 2011.
Søren Kierkegaard írásaiból. Szerkesztette: Suki Béla. Budapest, Gondolat, 1969. 2. kiadás: 1982, 3. kiadás: 1994.
● (Részletek: „Az irónia fogalmáról, állandó tekintettel Szókratészra”, fordította: Valaczkai László; „Vagy-vagy”, fordította: Dani Tivadar; „Az ismétlés”, fordította: Valaczkai László; „Félelem és rettegés”, fordította: Dani Tivadar és Veress Miklós; „A szorongás fogalma”, fordította: Dani Tivadar; „Lezáró tudománytalan utóirat a filozófiai töredékekhez”, fordította: Valaczkai László.)
Kierkegaard-kabaré. „… egy még élő ember írásaiból…”. Irodalmi összeállítás Søren Kierkegaard műveiből. Összeállította: Wladimir Herman. A magyar változatot szerkesztette: Kúnos László. Fordította: Dani Tivadar, Kúnos László, Lontay László. Budapest, Budapesti Kamaraszínház – Fekete Sas, 1992.
„Søren Kierkegaard”. In Köpeczi Béla (szerk.): Az egzisztencializmus. Budapest, Gondolat, 1965. 59–116. o. 2. kiadás: 1966, 3. kiadás: 1972, 4. kiadás: 1984.
● (Részletek: „Önmagáról”, fordította: Brandenstein Béla; „A szubjektívvé válás”, fordította: Zoltai Dénes; „A szorongás fogalma”, fordította: Zoltai Dénes; „A három stádium”, fordította: Nagy Géza; „Az esztétikai stádium”, fordította: Redl Károly; „Az etikai stádium”, fordította: Zoltai Dénes; „A vallási stádium”, fordította: Nagy Géza; „A művészetről”, fordította: Zoltai Dénes; „Don Juan – az érzéki zsenialitás mint csábítás”, fordította: Zoltai Dénes.)
Szerzői tevékenységemről. Szerkesztette és az utószót írta: Gulyás Gábor. Fordította: Hidas Zoltán. Debrecen, Latin betűk, 2000.
I. 3. Cikkek, kritikák, könyvrészletek
A csábító naplója – mesék az emberi szívről. (Részlet a Vagy-vagyból.). Fordította: Angelisz Irini. Szada, Kassák, 2004.
„Egy még élő ember papírjaiból”. Fordította: Soós Anita. Pro Philosophia Füzetek, 2000. 23. 49–51. o.
„Egy sírnál”. Fordította: Csejtei Dezső. In uő: Filozófiai etűdök a végességre. (Schopenhauer, Kierkegaard és Nietzsche a halálról). Veszprém, Veszprémi Humán Tudományokért Alapítvány, 2001. 269–307. o. Lásd még in uő: A halál filozófiai megszólításai. Søren Kierkegaard, Max Scheler, Georg Simmel, Miguel de Unamuno írásai a halálról. Budapest, L’Harmattan, 2011. 15–45. o.
„Futó megjegyzés a Don Juan egy részletéről”. Fordította: Bogdán Ágnes. Café Bábel, 2005. 51. 9–14. o.
„Imák”. Fordította: Kerekes Mónika és Sáli Erika. Pannonhalmi Szemle, 2008. 1. 3–6. o.
„A kereszténység elsajátítása”. Fordította: Miszoglád Gábor. Pannonhalmi Szemle, 1993. 1. 35–42. o.
„Kérés a Kalózhoz”. Fordította: Gulyás Gábor. Vulgo, 2000. 3–4–5. 279. o.
„Ki a szerzője a Vagy-vagynak”. Fordította: Gulyás Gábor. Vulgo, 2000. 3–4–5. 274–276. o.
„Lesz feltámadásuk a halottaknak, mind igazaknak mind hamisaknak”. Fordította: Molnár Anna. Gond, 1993. 4. 3–11. o.
„Magyarázat és egy kicsit több”. Fordította: Gulyás Gábor. Vulgo, 2000. 3–4–5. 277–278. o.
„Minden javunkra van – ha szeretjük Istent”. Fordította: D. Ordass Lajos. Lelkipásztor, 1992. 7–8. 219–223. o.
Mozart Don Juanja. (Részlet a Vagy-vagyból.) Fordította: Lontay László. Budapest, Helikon, 1972. 2. kiadás: Budapest, Európa, 1993.
„Őrizd meg lábadat, mikor az Úr házához mégy!” Részletek az Építő keresztény beszédek című könyvből. Fordította: Bohács Zoltán. Sola Scriptura, 1999. 2. 29–31. o.
„Szerzői tevékenységemről”. Fordította: Hidas Zoltán. Pannonhalmi Szemle, 1998. 2. 50–60. o.
II. HAZAI KIERKEGAARD-SZAKIRODALOM
II. 1. Monográfiák, tanulmánykötetek
Bartha Judit: A szerző árnyképe. Romantikus költőmítosz Kierkegaard és E. T. A. Hoffmann alkotásesztétikájában. Budapest, L’Harmattan, 2008.
Brandenstein Béla: Kierkegaard. (Tanulmány.) Budapest, Franklin, 1934. 2. kiadás: Budapest, Kairosz, 2005.
Czakó István: Hit és egzisztencia. Tanulmány Søren Kierkegaard hitfelfogásáról. Budapest, L’Harmattan, 2001.
Dévény István: Søren Kierkegaard. Máriabesnyő–Gödöllő, Attraktor, 2003.
Gyenge Zoltán: Az egzisztencia évszázada. Esszék és tanulmányok. Veszprém, Veszprémi Humán Tudományokért Alapítvány, 2001.
Gyenge Zoltán: Kierkegaard élete és filozófiája. (A Kierkegaard-könyvtár teljes katalógusával). Máriabesnyő–Gödöllő, Attraktor, 2007.
Gyenge Zoltán: Kierkegaard és a német idealizmus. Szeged, Ictus, 1996.
Gyenge Zoltán: Pszeudo Kierkegaard. A megfordult világ. Ismeretlen Kierkegaard-kézirat. Közreadja Gyenge Zoltán. Pozsony, Kalligram, 2012.
Gyenge Zoltán: Zarathustra és Viktor Eremita. Esszék és tanulmányok. Veszprém, Veszprémi Humán Tudományokért Alapítvány, 2006.
Koncz Sándor: Kierkegaard és a világháború utáni teológia. Tanulmányok a rendszeres theologia és segédtudományai köréből. Miskolc, szerzői kiadás, 1938.
Nagy András: Az árnyjátékos. Søren Kierkegaard. Irodalomtörténet, eszmetörténet és hatástörténet metszéspontján. Budapest, L’Harmattan, 2011.
Pasqualetti Zsófia: A démon hallgatása. Gondolatok Kierkegaard rajzaihoz. Budapest, Kamaraszínház, Fekete Sas, 1993.
Püsök Sarolta: Kierkegaard teológiájának súlypontjai. Kolozsvár, Bólyai Társaság – Egyetemi Műhely, 2010.
Rugási Gyula: A pillanat foglya. Budapest, Gond–Cura–Palatinus, 2002.
Soós Anita: „Ha egy arcot sokáig és figyelmesen szemlélünk…” Budapest, HAAS, 2002.
Szeberényi Lajos Zsigmond: Kierkegaard élete és munkái. Békéscsaba, Evangélikus Egyházi Könyvkereskedés, 1937.
Széles László: Kierkegaard gondolkozásának alapvonalai. Budapest, szerzői kiadás, 1933.
Tavaszy Sándor: Kierkegaard személyisége és gondolkozása. Cluj (Kolozsvár), Erdélyi Muzeum-Egyesület, 1930.
Thiel Katalin: Maszkjáték. Hamvas Béla Kierkegaard és Nietzsche tükrében. Veszprém, Veszprémi Humán Tudományokért Alapítvány, 2002.
Vajta Vilmos: Hit és élet öszszecsengése: Kierkegard [!] – Ordass Lajos tolmácsolásában. Keszthely, Ordass Lajos Baráti Kör Budapest, 1990.
II. 2. Konferenciakiadványok (kötetek, folyóiratszámok)
Nagy András (szerk.): Kierkegaard Budapesten. A Kierkegaard-hét előadásai 1992. december 4. Budapest, Fekete Sas, 1994.
● Bacsó Béla: „Ismételhető-e az ismétlés?”. 87–96. o. Lásd még Gond, 1993. 4. 21–25. o.; in uő: Határpontok. Hermeneutikai esszék. Budapest, T-Twins, Lukács Archívum, 1994. 64–70. o.
● Balassa Péter: „Kierkegaard – Bergman – Pilinszky”. 352–361. o. Lásd még Beszélő, 1992. 50. 39–41. o.; in uő: Majdnem és talán. Budapest, 1995, T-Twins, Lukács Archívum, 90–97. o.
● Bókay Antal: „Az ismétlés: a lélek titkos törvénye. (Kierkegaard és a pszichoanalízis)”. 33–51. o.
● Bölcskey Gusztáv: „Kierkegaard egyház- és kereszténységkritikája”. 311–320. o. Lásd még Debreceni Református Theologiai Akadémia Évkönyve, 1992/93–1993/94. 67–85. o.
● Dehs, Jörgen: „Megjegyzések Søren Kierkegaard irodalomelméletéről”. Fordította: Mezei György. 401–418. o.
● Donáth László: „»Hite által még holta után is beszél«„. 276–287. o.
● Erdélyi Ildikó: „A csábítás lélektana. (A donjuanizmus)”. 69–84. o.
● Garff, Joakim: „Kierkegaard – egy bio-gráfia”. 127–148. o.
● Iványi Gábor: „Menj el!” 273–275. o.
● Kardos András: „A metafizika tragédiája, avagy miért nem írt drámát Søren Kierkegaard?” 149–162. o. Lásd még Gond, 1993. 4. 26–32. o.
● Kardos Daróczi Gábor: „Az önmagát értelmező mű mint az interpretáció kierkegaard-i alternatívája. Az interpretáció ökönómiája és a cenzúra hermeneutikája”. 191–223. o. Lásd még Holmi, 1994. 1. 89–105. o.
● Liessmann, Konrad: „Kierkegaard és Don Juan”. Fordította: Nóti Judit. 118–126. o.
● Madsen, Svend Aage: „Hogyan (nem) tudjuk Kierkegaard hatását elkerülni?”. Fordította: Módos Magdolna. 390–400. o.
● Masát András: „Kierkegaard – Ibsen drámáiban”. 331–346. o.
● McKinnon, Alastair: „Kierkegaard munkássága: az első nyolc dimenzió”. Fordította: Mezei György. 163–190. o.
● Micskey Kálmán: „Kierkegaard teológiájához”. 321–327. o.
● Nagy András: „Előszó”. 7–17. o.
● Németh G. Béla: „Kierkegaard utóhatása – vallásos újjászületés?” 362–371. o.
● Pattison, George: „Kierkegaard és/vagy a posztmodernizmus?” Fordította: Mezei György. 419–442. o.
● Radnóti Sándor: „Kierkegaard és Schlegel”. 97–102. o.
● Szűcs Ferenc: „A XX. századi teológia kezdetei és Kierkegaard. (Kierkegaard és Barth Károly)”. 304–310. o. Lásd még Gond, 1993. 4. 33–36. o.
● Thomassen, Niels: „Kierkegaard a boldogságról”. Fordította: Mezei György. 52–68. o.
●Töjner, Poul Erik: „Kierkegaard Hegel-kritikájának és politika-bírálatának aspektusai”. Fordította: Módos Magdolna. 103–117. o.
● Török Endre: „Dosztojevszkij és Kierkegaard. »Istennel szemben soha sincs igazunk«„. 347–351. o. Lásd még Magyar Nemzet, 1992. 286. 16. o.
● Vajda Mihály: „Kétségbeesés és gond. (Késői kora-heideggeriánus széljegyzetek Kierkegaard Die Krankheit zum Tode című könyvéhez)”. 372–389. o. Lásd még Hiány, 1993. 3. 24–28. o.
● Vergote, Henry Bernard: „A hit tüzes vizsgálata. A hit sajátszerűsége mint a valóságosság színtere”. Fordította: Fáber András. 227–253. o.
● Vetter, Helmut: „A véges szellem ámene. Søren Kierkegaard Épületes beszédeihez”. Fordította: Nóti Judit. 288–303. o.
● Vikár György: „A Don Juan-tanulmány mint egy élettörténeti válság megoldási kísérlete”. 21–32. o.
● Watkin, Julia: „Kierkegaard »Én«-felfogásának relevanciája korunkban”. Fordította: Mezei György. 254–272. o.
Pro Philosophia Füzetek, 2001. 28. (A „Kierkegaard és a romantika” című, 2001-es veszprémi Kierkegaard-konferencia anyaga)
● Bartha Judit: „Alteregó-centrumok polifóniája. Megjegyzések E. T. A. Hoffmann Az ördög bájitala című regényének olvasásához”. 61–70. o.
● Bogdán Ágnes: „»Csak abból táplálkozz, ami egészséges benned«. A 19. sz. második felének halálos betegsége”. 159–174. o.
● Bohár András: „Kierkegaard és az avantgárd lehetséges kapcsolatai”. 119–132. o.
● Czakó István: „Reflexiók Friedrich Schleiermacher valláskoncepciójára Søren Kierkegaard feljegyzéseiben”. 133–142. o.
● Garaczi Imre: „Élet és filozófia Kierkegaard-nál”. 153–158. o.
● Gyenge Zoltán: „A 19. század új mitológiája. A mese szerepe Søren Kierkegaard filozófiájában”. 15–27. o.
● Heller Ágnes: „A stádiumok között. Az irónia és humor kierkegaard-i fogalmáról”. 1–14. o.
● Kalmár Zoltán: „Egy tintahal monogramjai”. 81–87. o.
● Kaposi Márton: „Az álnév elrejtő és feltáró szerepe Kierkegaard munkásságában”. 71–79. o.
● Loboczky János: „A zene és a zenei Kierkegaard-nál, avagy tényleg az »egyetlen klasszikus remekmű«-e a Don Giovanni?”. 112–118. o.
● Miszoglád Gábor: „Milyen nyelven beszél hozzánk Kierkegaard?” 29–32. o.
● Soós Anita: „»Maszkodról ismerlek fel«. A kierkegaard-i irónia az álneves írásokban”. 45–59. o.
● Thiel Katalin: „A hit lovagja és a »várakozó«. Kierkegaard hatása Hamvas Bélára”. 143–151. o.
● Valastyán Tamás: „Az inkognitó, a griff és a töredék. Az aforisztikus és metaforikus beszédmódokról és azok koraromantikus vonatkozásairól – Kierkegaard, Derrida, F. Schlegel”. 33–44. o.
● V. Szabó László: „Kierkegaard és Hermann Hesse”. 98–110. o.
● Weiss János: „Kierkegaard, a bohóc és Ludwig Tieck”. 89–96. o.
Magyar Filozófiai Szemle, 2003. 1–2. (A „Kierkegaard gondolkodásának válaszútjai” című, 1999-es budapesti Kierkegaard-konferencia anyaga.)
● Bacsó Béla: „A »Kierkegaard gondolkodásának válaszútjai« c. konferencia nyitóbeszéde”. 1–4. o.
● Bacsó Béla: „A szorongás mint egzisztens kategória”. 173–183. o. Lásd még in uő: Írni és felejteni. Filozófiai és művészetelméleti írások. Budapest, Kijárat, 2001. 26–38. o.
● Czakó István: „Hit és történelem viszonya Kierkegaard és Karl Jaspers gondolkodásában”. Magyar Filozófiai Szemle, 2003. 3. (A 2003. 1–2. kiegészítése.) 359–371. o.
● Csejtei Dezső: „A hit lovagja spanyol földön. (Kierkegaard – Unamuno párhuzamok)”. 81–99. o.
● Garff, Joakim: „Az írástudó. Az esztétikus Kierkegaard”. Fordította: Pátkai Rozália. 37–52. o.
● González, Dario: „Az »esztétikai« mint a gondolkodás konstruktív dimenziója”. Fordította: Remete Győző. 69–79. o.
● Gyenge Zoltán: „Az egzisztencia valósága. (Kierkegaard létanalízise)”. 201–216. o.
● Heller Ágnes: „Két epizód Shakespeare és Kierkegaard szellemi kapcsolatából”. Fordította: Kiss Andrea. 5–17. o.
● Kardos Gábor: „Ki lehet gondolkodó? Egy elmaradt gondolatdialógus hermeneutikai rekonstrukciója Heidegger és Kierkegaard konfrontációja alapján”. Fordította: Kiss Zsuzsanna. 153–171. o.
● Marino, Gordon: „Láthatóvá tenni a sötétséget. A kétségbeesés és depresszió különbsége Kierkegaard Naplóiban”. Fordította: Kiss Andrea. 101–112. o.
● Nagy András: „Kierkegaard és az esztétika angyala”. Magyar Filozófiai Szemle. 2004. 1–2. (A 2003. 1–2. kiegészítése.) 9–25. o.
● Pattison, George: „A szeretet ábrázolása: A költészettől a vértanúságig. Nyelv és transzcendencia Kierkegaard A szeretet tettei című művében”. Fordította: Dinai Pál. 19–35. o.
● Pintér Tibor: „Kierkegaard és Mozart Don Giovannija: Egy mítosz mítosza”. 147–152. o.
● Purkharthofer, Richard: „Megjegyzések az »indirekt« közléssel kapcsolatosan Søren Kierkegaard írásaiban”. Fordította: Soós Anita. 113–124. o.
● Soós Anita: „Narráció – Csábítás – Értelmezés. (Søren Kierkegaard A csábító naplója, Az ismétlés és a Bűnös – Nem bűnös című műveinek egybevetése)”. 125–136. o.
● Söderquist, K. Brian: „Az esztétikai és az örök Az irónia fogalmában”. Fordította: Csöndes János. 137–146. o.
● Søltoft, Pia: „Etika Sartre-nál és Kierkegaard-nál”. Fordította: Takács Ádám. 185–200. o.
● Stewart, Jon: „Hegel, Kierkegaard és a közvetítés a Filozófiai morzsákban”. Fordította: Telegdi Áron. 217–231. o.
● Tajafuerce, Begonya Saez: „Kierkegaard önéletrajza. Az »én« irodalmi reflexiójáról”. Fordította: Váczi Mariann. 53–67. o.
Gyenge Zoltán (szerk.): Søren Kierkegaard 1813–2013. Budapest, L’Harmattan, 2014. (A „Kierkegaard ma” című, 2013-as szegedi Kierkegaard-konferencia bővített anyaga.)
● Antal Éva: „Sub specie ironiae”. 230–241. o.
● Balázs Gábor: „A judaizált Kierkegaard, avagy dán kultúrhérosz az izraeli filozófiában”. 166–183. o.
● Bartha Judit: „A kétségbeesés humoristája. Gondolatok a kirekegaard-i nevetésről”. 73 –80. o.
● Bartha Judit (összeállította): „Søren Kierkegaard. Magyar nyelvű bibliográfia”. 243–260. o.
● Bazsányi Sándor: „A viszonylagosság poétikái: Kierkegaard és Esti Kornél”. 159–165. o.
● Czakó István: „Sacrificium intellectus: Hit és ész viszonya Søren Kierkegaard gondolkodásában”. 187–211. o.
● Czeglédi András: „Kierkegaard és Nietzsche: ukronikus találkozások”. 148–158. o.
● Gyenge Zoltán: „Bevezető gondolatok”. 9–10. o.
● Gyenge Zoltán (szerkesztette): „Kierkegaard könyvtárának teljes katalógusa”. 261–322. o.
● Gyenge Zoltán: „Nyomozás egy halál ügyében”. 57–66. o.
● Gyenge Zoltán: „Személybe zárt élet – egy bio-gráfia ”. 11–23. o.
● Hankovszky Tamás: „»Ugyanazt mondjuk«. Kierkegaard és Szókratész”. 221–229. o.
● Heller Ágnes: „Emlékezés és ismétlés Constantin Constantius gondolkodásában”. 27–32. o.
● Hévizi Ottó: „Kierkegaard definiálhatatlan etikája”. 33–44. o.
● Kocziszky Éva: „Agnete és a trirón. A szerelem és a hit paradoxonja a Félelem és reszketésben”. 45–54. o.
● Soóky Krisztina: „A kierkegaad-i esztétika körvonalai”. 101–110. o.
● Soós Anita: „Előszót írni, óh! Paratextusból szöveg”. 81–87. o.
● Sutyák Tibor: „Kierkegaard és a paradoxon”. 221–220. o.
● Szalay István: „Søren Kierkegaard halála orvosi szempontból. Appendix a nyomozáshoz”. 67 –70. o.
● Szilágyi Ákos: „A szerző feltámasztása. Kórus és incognito: Bahtyin és Kierkegaard”. 113–147. o.
● Weiss János: „A házasság etikai és esztétikai érvénye”. 88–100. o.
II. 3. Doktori védés
● Gyenge Zoltán: Kierkegaard élete és filozófiája. (Akadémiai doktori értekezés – védés.) Pro Philosophia Füzetek, 2005. 41. 97–147. o.
● Gyenge Zoltán: „Kierkegaard élete és filozófiája. (Tézisek)”. 97–109. o.
● Gyenge Zoltán: „Válasz az opponensi véleményekre”. 137–147. o.
● Heller Ágnes: „Opponensi vélemény Gyenge Zoltán Kierkegaard élete és filozófiája című akadémiai doktori értekezéséről”. 112–117. o.
● Sziklai László: „Opponensi vélemény Gyenge Zoltán Kierkegaard élete és filozófiája című akadémiai doktori értekezéséről”. 129–136. o.
● Weiss János: „Opponensi vélemény Gyenge Zoltán Kierkegaard élete és filozófiája című akadémiai doktori értekezéséről”. 119–128. o.
II. 4. Tanulmányok, kritikák, könyvfejezetek
Almási Miklós: „A kétségbeesés eszkalációja. Søren Kierkegaard: Vagy-vagy”. Világosság, 1978. 10. 639–643. o.
Antal Éva: „Az irónia mestere – Kierkegaard contra / versus Hegel?” Pro Philosophia Füzetek, 2002. 30. 43–63. o. Lásd még „Kierkegaard kontra Hegel?”, in uő: Túl az irónián. Budapest, Kijárat, 2007. 63–94. o.
Antal Éva: „Ismétlődések könyve”. (Pszeudo Kierkegaard: A megfordult világ. Ismeretlen Kierkegaard-kézirat. Közreadja Gyenge Zoltán. Pozsony, Kalligram, 2012.) Élet és Irodalom, 2012. szeptember 21. 20. o.
Antal Éva: „Szókratész halott – és élvezi. A szókratészi irónia bestialitásáról”. Vulgo, 2000. 3–4–5. 206–211. o.
Avram Laura: „Egy hiteles Kierkegaard-kép”. (Püsök Sarolta: Søren Kierkegaard teológiájának súlypontjai. Kolozsvár, Bólyai Társaság – Egyetemi Műhely, 2010.)
Bacsó Béla: „Hit és egzisztencia (Kierkegaard és Heidegger)”. Alföld, 2013. 11. 76–81. o.
Bacsó Béla: „Kierkegaard-ról”. Élet és Irodalom, 2001. március 9. 4. o.
Balassa Péter: „Kierkegaard és Bergman”. Pannonhalmi Szemle, 1993. 1. 45–53. o.
Balassa Péter: „Utószó Ábrahám hallgatásához”. In uő: Majdnem és talán. Budapest, T-Twins, Lukács Archívum, 1995. 63–89. o. Lásd még in Søren Kierkegaard: Félelem és reszketés. (Utószó.) Fordította: Rácz Péter. Budapest, Európa, 1986. 221–273. o.
Bali Brigitta: „Az »épületes gondolat« maszk mögötti arca Kierkegaard Vagy-vagyának álarcosbálján”. Filozófiai Figyelő, 1988. 3. 147–151. o.
Bárdos József: „Ádám álma. (Kierkegaard-hatás Az ember tragédiájában)”. Módszertani Lapok, Magyar. 2003. 1. 5–14. o.; 2. 4–10. o.
Bartha Judit: „Az esztétikai inkognitó pluralitása. Kierkegaard korai pszeudonim műveiről”. Gond, 2001. 27–28. 133–152. o.
Bartha Judit: „Nyomozás egy kézirat ürügyén”. (Pszeudo Kierkegaard: A megfordult világ. Ismeretlen Kierkegaard-kézirat. Közreadja Gyenge Zoltán. Pozsony, Kalligram, 2012.) Holmi, 2013. 1. 125–128. o.
Bartha Judit: „A progresszív transzcendentálpoézis ideája Kierkegaard Schlegel-kritikájában”. Pro Philosophia Füzetek, 2005. 44. 37–45. o.
Bazsányi Sándor: „»Hiszen nem ti vagytok, akik beszéltek«. A retorika kommunikációs modelljének esztétikai fordulata Søren Kierkegaard Ha Istent szeretjük, minden a javunkra kell, hogy váljon című épületes keresztény beszédében”. Vulgo, 2000. 3–4–5. 259–272. o.
Belohorszky Pál: „Dosztojevszkij és Kierkegaard”. Új Írás, 1981. 6. 73–86. o.
Belohorszky Pál: „Madách és Kierkegaard”. Irodalomtörténet, 1971. 4. 886–896. o.
Brachfeld Olivér: „Søren Kierkegaard, a »szellem határőre«„. Debreceni Szemle, 1932. 9. 347–353. o.
Brandenstein Béla: „Kierkegaard”. 1. közlemény: Budapesti Szemle, 1934. 232/674. 73–92. o.; 2. közlemény: 232/675. 180–209. o. 3. közlemény: 232/676. 300–337. o.
Czakó István: „Apokalipszis most: Kierkegaard kordiagnózisának alapvonalai”. Pro Philosophia Füzetek, 2007. 49. 115–129. o. Lásd még in Őze Sándor – Szelke László (szerk.): Apokaliptika és posztmodernitás. Piliscsaba, Szt. Vince Szakkollégium, 2009. 89–107. o.
Czakó István: „Az ártatlanság dialektikája: Kierkegaard és Hegel a bűnbeesésről”. In Dékány András – Laczkó Sándor (szerk.): Lábjegyzetek Platónhoz: A bűn. Szeged–Kecskemét, Pro Philosophia Szegediensi – Librarius, 2004. 169–179. o.
Czakó István: „Bibliai elbeszélés és filozófiai interpretáció: a Ter 22,1–19 »lírai-dialektikus« olvasata Søren Kierkegaard »Félelem és reszketés« című művében”. Tanítvány, 2003. 1. 3–21. o.
Czakó István: „Élet és elmélet az egzisztencia évszázadában”. (Gyenge Zoltán: Az egzisztencia évszázada. Esszék és tanulmányok. Veszprém, Veszprémi Humán Tudományokért Alapítvány, 2001.) Pro Philosophia Füzetek, 2003. 32. 131–136. o.
Czakó István: „Kierkegaard Feuerbach-recepciójának alapvonalai a filozófiai forráskutatás és a szöveganalízis tükrében”. Pro Philosophia Füzetek, 2001. 25. 85–99. o.
Czakó István: „Sacrificium intellectus: hit és ész viszonya Søren Kierkegaard gondolkodásában”. In Bakos Gergely és mások (szerk.): Hit és ész: Teológiai és filozófiai közelítések. Budapest, L’Harmattan – Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola, 2013. 258–287. o.
Czakó István: „Søren Kierkegaard hitkoncepciója a fundalmentálteológia tükrében”. Pannonhalmi Szemle, 2000. 1. 17–26. o.
Czakó István: „A szabad Ismeretlen: a természetes istenismeret problematikája Karl Rahner és Søren Kierkegaard valláskoncepciójában”. In In memoriam Karl Rahner. Budapest, Vigilia, 2006. 112–129. o.
Czakó István: „A választás választása: Søren Kierkegaard szabadságértelmezésének alapvonalai”. Vigilia, 2006. 5. 331–341. o.
Czakó István: „A vallási akozmizmus problémája Karl Jaspers Kierkegaard-recepciójában”. Magyar Filozófiai Szemle, 2013. 3. 89–105. o.
Csejtei Dezső: „Az egzisztenciálfilozófiák halálfelfogása. (Søren Kierkegaard)”. In uő: Filozófiai metszetek a halálról. A halál metamorfózisai a 19–20. századi élet- és egzisztenciálfilozófiákban. Gödöllő, Attraktor, 2002. 147–192. o.
Csejtei Dezső: „Kierkegaard halálfelfogása”. In uő: Filozófiai etűdök a végességre. Schopenhauer, Kierkegaard és Nietzsche a halálról. Veszprém, Veszprémi Humán Tudományokért Alapítvány, 2001. 69–136. o.
Cselényi László: „Kierkegaard-szonda”. Irodalmi Szemle, 2011. 4. 12. o.
Cseri Kinga: „Kierkegaard-i stádiumok hermeneutikai elemzése”. In Czirják József és mások (szerk.): Az erkölcs szépsége: a kaposvári Erkölcs-, Művészetfilozófiai és Nevelési Konferencia előadásai, 2003. augusztus 27–29. Kaposvár, Kaposvári Egyetem Csokonai Vitéz Mihály Pedagógiai Kar, 2005, 93–103. o.
Cseri Kinga: „A szorongás fogalmának jelentősége és az igazság megragadásának lehetősége Kierkegaard és Heidegger filozófiájában”. Publicationes Universitas Miskolciensis, 2002. 1. 27–32. o.
Csige Ilona: „A szabadság dilemmái Kierkegaard »Vagy-vagy« című művében”. Stúdium, 1983. 14. 77–100. o.
Darida Veronika: „Kierkegaard, a rejtőzködő”. In uő: Filozófiai vallomások. Szent Ágostontól Derridáig. Budapest, Kijárat, 2011. 107–127. o.
Dévény István: „A költő és a filozófus. Pilinszky és Kierkegaard”. Jelenkor, 1994. 9. 788–796. o.; 1995. 4. 345–355. o.
Erős Vilmos: „Hegel és Kierkegaard között: Denis de Rougemont és a történelem”. Világosság, 2008. 5. 81–88. o.
Farkas Szilárd: „Fényt ide! (Nagy András Az árnyjátékos című könyvéről)”. Pannon Tükör, 2012. 4. 57. o.
Farkas Szilárd: „Søren Kierkegaard és Lukács György szerelemfelfogásának kapcsolódási pontjai”. Fordulat, 2010. 10. 121–131. o.
Farkas Szilárd: „Søren Kierkegaard helye a 19. századi európai irodalomban”. In Szappanyos Melinda (szerk.): IX. Országos Interdiszciplináris Grastyán Konferencia Kötet. Pécs, PTE – Grastyán Endre Szakkollégium, 2011. 91–92. o.
Fehér M. István: „A szerelem sartre-i filozófiája és Kierkegaard”. In Laczkó Sándor (szerk.): Lábjegyzetek Platónhoz 11: A szerelem. Szeged, Pro Philosophia Szegediensi Alapítvány – Magyar Filozófiai Társaság, 2013. 265–292. o..
Fehér M. István: „Schelling, Kierkegaard, Heidegger – rendszer, szabadság, gondolkodás. A poszthegelianus filozófia néhány közös motívuma és filozófiai témája”. Fordította: Vásárhelyi Szabó László. Pro Philosophia Füzetek, 1997. 11–12. 3–20. o.
Gáspár Csaba László: „Vallás, filozófia, technika. Kierkegaard olvasása közben”. BUKSZ, 1999. 3. 296–302. o. Lásd még Theologiai Szemle, 2000. 1. 56–61. o.
Gerlóczy Ferenc: „Az új Kierkegaard-divat: a szorongás költője.”. HVG, 1998. 20. 83–84. o.
Gintly Tibor: „Ady és Kierkegaard”. Iskolakultúra, 1998. 9. 37–47. o.
Gulyás Gábor: „A filozófia ritka pillanatai”. (Gyenge Zoltán: Kierkegaard és a német idealizmus. Szeged, Ictus, 1996; Gyenge Zoltán: Az egzisztencia évszázada. Esszék és tanulmányok. Veszprém, Veszprémi Humán Tudományokért Alapítvány, 2001). Vulgo, 2002. 1. 245–252. o.
Gulyás Gábor: „Kierkegaard poszt. (Søren Kierkegaard: Az ismétlés)”. Műhely, 1995. 1. 58–59. o.
Gulyás Gábor: „Kierkegaard teste”. Gond, 1999. 18–19. 199–232. o.
Gulyás Gábor: „Kísértetek testedzése. Haláltánc”. Vulgo, 2000. 3–4–5. 212–218. o.
Gyenge Zoltán: „Amikor az árnyjátékos a fénybe lép”. (Nagy András: Az árnyjátékos. Søren Kierkegaard irodalomtörténet, eszmetörténet és hatástörténet metszéspontján. Budapest, L’Harmattan, 2011.) Holmi, 2013. 1. 125–128. o.
Gyenge Zoltán: „A beszéd művészete – avagy Zarathustra és Constantin Constantinus vitája”. Világosság, 2003. 11–12. 259–266. o.
Gyenge Zoltán: „Bevezetés a vulgológiába”. Pro Philosophia Füzetek. 2003. 34. 147–152. o.
Gyenge Zoltán: „A bűn heteronómiája – Richard, Agamemnon avagy Ábrahám”. In Dékány András – Laczkó Sándor (szerk.): Lábjegyzetek Platónhoz. A bűn. Szeged–Kecskemét, Pro Philosophia Szegediensi Alapítvány – Librarius, 2004. 50–59. o.
Gyenge Zoltán: „Az egzisztencia golgotája. Tudománytalan és szabálytalan utóirat A szerencsétlen tudat fenomenológiájához”. In Kardos András – Radnóti Sándor – Vajda Mihály (szerk.): Diotima. Heller Ágnes 70. születésnapjára. Budapest, Osiris–Gond, 1999. 186–191. o.
Gyenge Zoltán: „Az egzisztencia valósága”. Filozófiai Szemle, 2003. 1–2. 201–217. o.
Gyenge Zoltán: „Előszó a Filozófiai töredékekhez és A halálos betegséghez”. In Csejtei Dezső – Dékány András – Simon Ferenc – Laczkó Sándor (szerk.): Ész, élet, egzisztencia. Szeged, Szegedi Tudományegyetem, 1992. 74–75. o.
Gyenge Zoltán: „Filozófia és valóság”. In Loboczky János (szerk.): „Párbeszédben a világ sorsával”. Filozófia a globalizáció világában. Eger, Eszterházy Károly Főiskola – Liceum, 2001. 81–88. o.
Gyenge Zoltán: „Hegel és Kierkegaard”. In Fehér Ferenc – Kardos András – Radnóti Sándor (szerk.): Majdnem nem lehet másként. Tanulmányok Vajda Mihály 60. születésnapjára. Budapest, Cserépfalvi, 1995. 190–198. o.
Gyenge Zoltán: „Hit és egzisztencia. Gondolatok a kierkegaard-i egzisztenciafogalom kapcsán”. Gond, 1993. 4. 12–20. o.
Gyenge Zoltán: „A hit lovagja, avagy a vallási egzisztencia”. In Garaczi Imre – Kalmár Zoltán (szerk.): Pro Philosophia Évkönyv – 2009. Veszprém, Veszprémi Humán Tudományokért Alapítvány, 2009. 7–21. o.
Gyenge Zoltán: „Az inkognitó”. Gond, 1999. 18–19. 13–19. o.
Gyenge Zoltán: „Az irónia fogalma”. Gond, 1998. 17. 202–212. o.
Gyenge Zoltán: „Az ironikus és elbeszélő érvelés – különös tekintettel Kierkegaard Szókratész-értelmezésére”. Világosság, 2003. 5–6. 237–244. o.
Gyenge Zoltán: „Kereszténység és nihilizmus: Nietzsche és Kierkegaard valláskritikája”. Acta Academiae Paedagogicae Agriensis Sectio Philosophica, 2005. 32. 99–110. o.
Gyenge Zoltán: „Két szerelem margójára: Lukács–Seidler versus Kierkegaard–Regine”. In Laczkó Sándor (szerk.): Lábjegyzetek Platónhoz 11: A szerelem. Szeged, Pro Philosophia Szegediensi Alapítvány – Magyar Filozófiai Társaság, 2013. 189–196. o.
Gyenge Zoltán: „Kierkegaard ma. (Joakim Garff: SAK. Fordította: Bogdán Ágnes és Soós Anita. Pécs, Jelenkor, 2004)”. Élet és Irodalom, 2004. 49. 27. o.
Gyenge Zoltán: „Kierkegaard magiszter és Nietzsche professzor esete az egyetemmel”. In Loboczky János (szerk.): Az egyetem eszméje az európai filozófiai tradícióban. Eger, Eszterházy Károly Főiskola – Líceum, 2011. 85–92. o.
Gyenge Zoltán: „Kierkegaard-t olvasva – 1813–2013”. Magyar Tudomány, 2013. 6. 719–726. o.
Gyenge Zoltán: „A közlés formái és lehetőségei Nietzsche és Kierkegaard filozófiájában”. In Olay Csaba (szerk.): Idealizmus és hermeneutika. Budapest, L’Harmattan, 2010. 48–59. o.
Gyenge Zoltán: „A közvetett és a közvetlen közlés. Kierkegaard és a nyelv”. In Neumer Katalin (szerk.): Minden filozófia „nyelvkritika”. I–II. Nyelvfilozófia Locke-tól Kierkegaard-ig. Budapest, Gondolat, 2004. I. 157–173. o.
Gyenge Zoltán: „A legszerencsésebbről – Lelkesült peroráció egy felvonásban”. Pro Philosophia Füzetek, 1999. 17–18. 217–221. o.
Gyenge Zoltán: „Lukács és az »irracionalista« Kierkegaard”. In Boros Gábor – Olay Csaba – Tilman Reitz (szerk.): Közlemények. Budapest, Német–Magyar Filozófiai Társaság, 2012. 119–133. o.
Gyenge Zoltán: „Lukács Kierkegaard-felfogása a Lélek és formákban és Az ész trónfosztásában”. In Boros János (szerk.): Ész, trónfosztás, demokrácia. Tanulmányok Lukács György Az ész trónfosztása c. művéről. Pécs, Brambauer, 2005. 33–47. o.
Gyenge Zoltán: „A megértett idő”. Existentia, 1992. 1–4. 417–433. o.
Gyenge Zoltán: „Még egyszer az irónia fogalmáról. (Soós Anita: »Ha egy arcot sokáig és figyelmesen nézel«. Budapest, HAAS, 2002)”. Pro Philosophia Füzetek, 2003. 32. 123–129. o.
Gyenge Zoltán: „Megjegyzések a Félelem és reszketés magyar kiadásához”. Filozófiai Figyelő, 1988. 3. 152–157. o.
Gyenge Zoltán: „Az osztrák és magyar századelő kapcsolata a Kierkegaard-recepció szempontjából”. Világosság, 2006. 5. 95–102. o.
Gyenge Zoltán: „Az örökké élő egzisztencia: Søren Kierkegaard időértelmezése”. Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola tudományos közleményei. Tanulmányok a filozófia köréből, 1995. 22. 47–80. o.
Gyenge Zoltán: „A személytelen személyesség. A hegeli rendszerfilozófia hatása Kierkegaard
filozófiájára”. Pro Philosophia Füzetek, 2000. 23. 31–36. o.
Hamvas Béla: „Kierkegaard Szicíliában”. In Kenyeres Zoltán (szerk.): Esszépanoráma. 3. köt. 1900–1944. Budapest, Szépirodalmi, 1978. 92–104. o.
Harkai Vass Éva: „Tolsztoj és Kierkegaard Berlinben”. In uő: Tolsztoj és Kierkegaard Berlinben. Bírálatok, szövegértelmezések. Újvidék, Forum, 2007. 121–126. o.
Hegyi Gyula: „Ikonosztáz. Kierkegaard szobránál”. Mozgó Világ, 1985. 10. 73. o.
Heller Ágnes: „Kierkegaard és a modern zene”. In uő: Érték és történelem. Budapest, Magvető, 1969. 321–365. o.
Heller Ágnes: „A kierkegaard-i esztétika és a zene”. Magyar Filozófiai Szemle, 1965. 1. 48–74. o.
Heller Ágnes: „A szerencsétlen tudat fenomenológiája”. Magyar Filozófiai Szemle, 1971. 3–4. 364–394. o. Lásd még in Søren Kierkegaard: Vagy-vagy. (Utószó.) Fordította: Dani Tivadar. Budapest, 1978. Gondolat, 623–658. o.
Hermann István: „Szorongás és tragikum. Søren Kierkegaard tragikumelmélete”. Világosság, 1972. 5. 293–298. o. Lásd még in uő: A gondolat hatalma. Budapest, Szépirodalmi, 1978. 211–227. o.
Hidas Zoltán: „Az egyes és az őhozzá intézett kérdés. Kierkegaard és Buber”. Pannonhalmi Szemle, 1996. 3. 41–47. o.
Hojdák Gergely: „Madách és Kierkegaard: létértelmezés a közös hagyomány tükrében”. In Adsumus X–XI.: tanulmányok a XII. és XIII. Eötvös konferencia anyagából. Budapest, ELTE Eötvös Kollégium, 2013. 7–28. o.
Hojdák Gergely: „Vallás és költészet a XIX. század derekán. Madách és Kierkegaard”. In Szávay László (szerk.): „Vidimus enim stellam eius…”. Konferenciakötet. Budapest, Károli Gáspár Református Egyetem – L’Harmattan, 2011. 176–182. o.
Horváth Lajos – Balázs Katalin: „Szorongás és énhasadás – A kierkegaard-i bűn és szorongás modern lélektani interpretációi”. Magyar Filozófiai Szemle, 2013. 3. 89–105. o.
Horváth Orsolya: „»Hozzád fordul minden gondolatunk…« (Søren Kierkegaard: Imák. Fordította: Kerekes Mónika. Kolozsvár, Koinónia, 2011)”. Sola Scriptura, 2012. 1. 36–37. o.
Horváth Orsolya: „Kierkegaard egyházkritikája”. Sola Scriptura, 2000. 3–4. 42–45. o.
Izsó Tímea: „Életbe zárt filozófia: Gyenge Zoltán: Kierkegaard élete és filozófiája”. Különbség, 2010. 1. 157–159. o.
Joób Máté: „»Az egyház mint Lucifer«. Kierkegaard egyházkritikájának teológiai alapjai A halálos betegség és A keresztény hit iskolája című művének tükrében”. Lelkipásztor, 2002. 2. 51–56. o.
Joós Ernő: „Kierkegaard – a hit lovagja, avagy a paradoxon értelmezése”. In uő: Isten és lét: körséta Heidegger, Kierkegaard, Nietzsche és más filozófusok társaságában. Sárvár, Sylvester János Könyvtár, 1991. 131–146. 2. javított kiadás: 1994.
Kállay Géza: „»Ó, teremtésnek roncsolt mesterműve«: Kierkegaard és Lear király”. Liget, 2013. 8. 39–57. o.
Kállay Géza: „»Vén ember mit cselekszel?« – a »halálos betegség« szorongató öröme: Scrooge, Lear és Kierkegaard”. Liget, 2010. 3. 37–54. o.
Kárpáti Gábor: „Az irónia fogalmáról állandó tekintettel Kierkegaard-ra”. Pro Philosphia Füzetek, 2004. 39. 95–114. o.
Kemény Gábor: „Szeberényi Lajos Zsigmond: Kierkegaard élete és munkái. Békéscsaba, Evangélikus Egyházi Könyvkereskedés, 1937”. Korunk, 1938. 1. 80–83. o.
Király Béla: „A tény korrelatívumai a kierkegaard-i szubjektivizmus szemszögéből”. Korunk, 1988. 2. 127–128. o.
Kisbali László: „Kierkegaard Filozófiai morzsák című könyvéről”. Riporter: Jósvai Lídia. In uő: Sapere aude! Esztétikai és művelődéstörténeti írások. Szerk. Szécsényi Endre. Budapest, L’Harmattan, 2009. 53–58. o.
Kiss Pál: „Az idő, örökkévalóság és történelem problémája Kierkegaard és Barth alapján”. Sárospataki Füzetek, 1997. 1. 60–66. o.
Kocziszky Éva: „Don Juan. Vázlat az érzéki csábításról”. Világosság, 1989. 1. 34–42. o.
Kocziszky Éva: „Mi a halálos betegség? 200 éve született Søren Kierkegaard (1813–1855)”. Sola Scriptura, 2013. 3. 2–5. o.
Kocziszky Éva: „Mit tanulhatunk a madaraktól és a liliomoktól? (Kierkegaard-tanulmányok. 1.)” Gond, 1993. 4. 37–51. o.
Lázár Ervin Járkáló: „150 éve halt meg a dán filozófus, teológus, író Søren Kierkegaard”. Magyar Liget, 2005. 4. 10–11. o.
Lőrinczné Thiel Katalin: „A kierkegaard-i hatás néhány vonatkozása Hamvas Bélánál”. Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. Tanulmányok a társadalomelmélet köréből, 1991. 20. 31–38. o.
Lőrinczné Thiel Katalin: „A hit problematikája egy egzisztencia-filozófiai megközelítésben”. Jelen-lét, 1993. 2. 12–17. o.
Lukács György: „Forma az élet zátonyán. Søren Kierkegaard és Regine Olsen”. In uő: A lélek és a formák. Kísérletek. Budapest, Franklin, 1910. Reprint kiadás: Budapest, Napvilág – Lukács Archívum, 1997. 45–61. o.
Matkó László: „Örökkévalóság pillanata. Søren Kierkegaard hatása Erdélyben és Magyarországon”. Magyar Híd, 1991. 2. 19. o.; 3. 10–11. o.
Mesterházy Balázs: „A szétcsúszás alakzatai két 19. századi szövegben”. Literatúra, 1998. 3. 241–263. o.
Mezei Balázs: „A filozófia átalakulása. Töprengések Kierkegaard és Jaspers kapcsán”. Vigilia, 2013. 7. 491–500. o.
Miszoglád Gábor: „Rendszer – refrén – aforizmák. A diapszalmata szerepe Kierkegaard műveiben”. Pannonhalmi Szemle, 1996. 3. 63–67. o.
Nagy András: „A csábító naplója. Kierkegaard Budapesten”. Riporter: Váradi Júlia. 168 óra, 1992. 49. 24–25. o.
Nagy András: „»Egy élmény története«. Lukács újraolvassa Kierkegaard-t”. In Bardoly István – Jurecskó László – Sümegi György (szerk.): „A feledés árja alól új földeket hódítok vissza.” Írások Tímár Árpád tiszteletére. Budapest, MTA Művészettörténeti Kutatóintézet – MissionArt Galéria, 2009. 81–95. o.
Nagy András: „Kierkegaard”. In uő: Főbenjárás. Kierkegaard, Mahler, Lukács. Budapest, Fekete Sas, 1998. 13–151. o.
Nagy András: „Kierkegaard és Grundtvig”. Partium, 2011. 4. 80 –87. o.
Nagy András: „Kierkegaard”; „Tovább”. In uő: Kis angyaltan. Kísérlet a leíró angelológiában. Budapest, Liget, 2003. 201–277. o.; 278–331. o.
Nagy András: „A magyar Kierkegaard”. Jelenkor, 2010. 10. 1102–1121. o.
Nagy András: „Megbízhatatlan számok. A matematikában való bizalomvesztés Kierkegaard kései naplóiban”. 2000, 2011. 6. 61–72. o.
Nagy András: „Vagy Hegel – vagy dialektika. J. L. Heiberg, a dán aranykor különös színházi embere”. Holmi, 2009. 5. 638–663. o.
Nagy Péter Miklós: „Tett vagy tétlenség. Vallásfelfogás és -gyakorlat a XIX. századi vallásos irodalomban Kierkegaard és Bhaktivinóda művei alapján”. Tattva, 2001. 1. 17–46. o.
Pálfalusi Zsolt: „A bolond és a bűn. (Kierkegaard a komolyságról)”. Gond, 1994–1995. 8–9. 55–84. o.
Pápay György: „Søren Kierkegaard: Egy még élő ember írásaiból. Az irónia fogalmáról. Fordította: Soós Anita, Miszoglád Gábor. Pécs, Jelenkor, 2004”. Szépirodalmi Figyelő, 2005. 1. 130–131. o.
Pavlovits Tamás: „Az idő és a tett: az írás egy helyének értelmezése Kierkegaard és Heidegger időfelfogására tekintettel”. Különbség, 1996. 7. 29–32. o.
Pólik József: „Kísérlet egy utazó portréjának rekonstrukciójára”. Gond, 1998. 15–16. 302–326. o.
Pólik József: „Mission Impossible, avagy egy »besúgó« mártíriuma”. Vulgo, 2000. 3–4–5. 508–516. o.
Popovics Zoltán: „Hemiplegia”. Maurice Blanchot Kierkegaard-ról és a szorongásról. Pro Philosophia Füzetek, 2003. 32. 1–17. o. Lásd még in uő: „Noli me legere”!: tanulmányok maurice Blanchot-ról. Budapest, Pongrác, 2013. 89–117. o.
Rácz Péter: „Belépés a kapcsolatba. Kierkegaard Budapesten, avagy filozófiájának hatása Martin Buberre”. Liget, 1995. 1. 10–15. o.
Rácz Péter: „A csábító naplót vezet – Kierkegaard reggeltől estig”. Magyar Napló, 1993. 1. 37–39. o.
Rapai Ágnes: „Kierkegaard és Read között! Szűk helyen”. Magyar Napló, 1996. 7–8. 14. o.
Rónai András: „Hisz olyan, mint egy adóvégrehajtó! (Kierkegaard 200)”. Hévíz, 2013. 5. 375–383. o.
Rózsa Erzsébet: „A csábítás metamorfózisai: A hegelizmus nyomai Kierkegaard Vagy-vagy című művében”. In Fehér Ferenc – Kardos András – Radnóti Sándor (szerk.): Majdnem nem lehet másként. Tanulmányok Vajda Mihály 60. születésnapjára. Budapest, Cserépfalvi, 1995. 318–329. o.
Rozsnyai Ervin: „Søren Kierkegaard – létezni vagy gondolkodni”. In uő: Filozófiai arcképek. Descartes, Vico, Kierkegaard. Budapest, Magvető, 1970. 305–450. o.
Rugási Gyula: „A pillanat foglya. Kierkegaard megváltásfilozófiájáról”. Vulgo, 2000. 3–4–5. 228–252. o.
Šajda, Peter: „Søren Kierkegaard módszertani hozzájárulása a vallásközi párbeszédhez”. In Nagypál Szabolcs (szerk.): A vallásközi párbeszéd a vallások szemszögéből. Budapest, L’Harmattan, Pannonhalma BGÖI, 2011. 154–166. o.
Sarkadi Nagy Pál: „Az időszerű Kierkegaard”. Theológiai Szemle, 1963. 11–12. 350–354. o.
Siklósi István: „Az Én és a szabadság problémája Kierkegaard filozófiájában”. Elpis, 2007. 1. 79–112. o.
Somhegyi Zoltán: „Bartha Judit: A szerző árnyképe. Romantikus költőmítosz Kierkegaard és E. T. A. Hoffmann alkotásesztétikájában. Budapest, L’Harmattan, 2008”. Élet és Irodalom, 2009. május 29. 25. o.
Soós Anita: „A narráció mint a csábítás eszköze Søren Kierkegaard Ismétlés című művében”. Pro Philosophia Füzetek, 2000. 23. 37–48. o.
Suki Béla: „»Isten nélküli vallásosság, avagy a paradox kereszténység«. Gondolatok Søren Kierkegaard nézeteiről”. Világosság, 1965. 6. 328–333. o.
Suki Béla: „Bevezetés”. In uő (szerk.): Søren Kierkegaard írásaiból. Budapest, Gondolat, 1982. 5–74. o.
Szabó István Zoltán: „Egy (ki)talált kézirat”. (Pszeudo Kierkegaard: A megfordult világ. Ismeretlen Kierkegaard-kézirat. Közreadja Gyenge Zoltán. Pozsony, Kalligram, 2012.) www.tiszatajonline.hu/?=24040, utolsó letöltés: 2013. december 20.
Szennay András: „Søren Kierkegaard és a kereszténység”. Vigilia, 1963. 5. 299–302. o.
Szigeti József: „Søren Kierkegaard – a profán exisztencializmus vallásos őse”. In uő: Útban a valóság felé. Tanulmányok. Budapest, Hungária, 1948. 38–136. o.
Szilágyi Ákos: „A Vagy-vagy szerelemfilozófiája”. Valóság, 1978. 12. 14–22. o.
Takács Viktória: „Templomkert vagy Kierkegaard”. (Pszeudo Kierkegaard: A megfordult világ. Ismeretlen Kierkegaard-kézirat. Közreadja Gyenge Zoltán. Pozsony, Kalligram, 2012.) www.kuk.btk.ppke.hu/hu/content/templomkert-vagy-kierkegaard, utolsó letöltés: 2013. december 20.
Tatár György: „A híd túl messze van”. 2000, 1999. 4–5. 95–98. o.
Tóth Benedek: „Ismétlés. Kísérlet Kierkegaard nyomán”. Pannonhalmi Szemle, 1993, 1. 54–59. o.
Török Endre: „»Istennel szemben soha sincs igazunk«. Dosztojevszkij és Kierkegaard”. In uő: Szemfényvesztések kora. Budapest, Liget Műhely Alapítvány, 1998. 71–77. o.
Trombitás Dezső: „Koncz Sándor: Kierkegaard és a világháború utáni teológia. Tanulmányok a rendszeres theologia és segédtudományai köréből. Miskolc, szerzői kiadás, 1938”. Theologiai Szemle, 1942. 1. 49–50. o.
Vajda Mihály: „Filozófia mint elbeszélés. Emlékezet és ismétlés”. Pro Philosophia Füzetek, 2000. 23. 19–29. o.
Veres Ildikó: „Kierkegaard, a »magánkeresztény«”. In Brandenstein Béla: Kierkegaard. (Tanulmány.) Budapest, Kairosz, 2005. 5–25. o. Lásd még in uő: Hiány, filozófia, kritika: Válogatott tanulmányok a magyar filozófia történetéből. Kolozsvár–Szeged, Pro Philosophia, SZTE Társadalomelméleti Gyűjtemény, 2011. 185–197. o.
Végh Attila: „Søren Kierkegaard, a szorongó. (Bartha Judit: A szerző árnyképe. Romantikus költőmítosz Kierkegaard és E. T. A. Hoffmann alkotásesztétikájában. Budapest, L’Harmattan, 2008)”. Magyar Hírlap, 2009. május 11. 12. o.
Vincze Krisztián: „Az idő, mint az emberi személyiség konstitúciójának közege Sören Kierkegaard Vagy-vagy című művében”. Athanasiana, 2008. 27. 29–48. o.
Vincze Krisztián: „A keresztény hit mint szenvedély: kétszáz éve született Sören Kierkegaard (1813–1855)”. Athanasiana, 2013. 37. 168–173. o.
Vitéz Ferenc: „Kierkegaard 200. Esztétika, etika és vallás”. Néző.Pont, 2013. 8–9. 314–323. o.
Vitéz Ferenc: „Válság és váltság: Kierkegaard és a világháború utáni teológia. »Az értelmes hit és a cselekvő erkölcs egysége«; avagy: Koncz Sándor Kierkegaard-, és református teológia-interpretációi”. Néző.Pont, 2013. 8–9. 324–332. o.
Weiss János: „A Vagy-vagy »kerete« (avagy hogyan olvassuk Kierkegaard fő művét?)” Magyar Filozófiai Szemle, 2013. 3. 75–88. o.
III. KÜLFÖLDI KIERKEGAARD-SZAKIRODALOM MAGYAR FORDÍTÁSBAN
III. 1. Monográfiák, tanulmánykötetek
Bjerck-Amundsen, Petter: Kierkegaard kezdőknek. Avagy hogyan is taníthatjuk Kierkegaardot középiskolás fokon. Egy dán irodalomtanár ajánlata. Fordította: Lázár Ervin Járkáló. Budapest, Ághegy Könyvek – Közdok, 2010.
Garff, Joakim: SAK. Fordította: Bogdán Ágnes és Soós Anita. Pécs, Jelenkor, 2004.
Nigg, Walter: Søren Kierkegaard. A költő, vezeklő és gondolkodó. Fordította: Lehr Gabriella. Budapest, Kairosz, 2007.
III. 2. Tanulmányok, kritikák, könyvfejezetek
Adorno, Theodor W.: „A bensőségesség szerkezete”. Fordította: Weiss János. Pro Philosophia Füzetek, 2003. 34. 15–44. o.
Agacinsky, Sylviane: „Értekezés egy tézisről”. Fordította: Antal Éva. Vulgo, 2000. 3–4–5. 181–205. o.
Andersen, Benny: „Kierkegaard biciklin”. Fordította: Miszoglád Gábor. Forrás, 2007. 1. 8–9. o.
Baeumler, Alfred: „Hegel és Kierkegaard”. Fordította: V. Horváth Károly. Jelenkor, 2010. 10. 1124–1133. o.
Caputo, John D.: „Pillanatok, titkok és szingularitások. A halál adománya Kierkegaard-nál és Derridánál”. Fordította: Kalmár György és Simon Kata. Vulgo, 2000. 3–4–5. 161–180. o.
Cavell, Stanely: „Kierkegaard az autoritásról és a megvilágosodásról”. Fordította: Antal Éva. Vulgo, 2000. 3–4–5. 131–143. o.
Derrida, Jacques: „A halál adománya”. Fordította: Szabó László. Vulgo, 2000. 3–4–5. 144–160. o.
Fryszman, Alex: „Kierkegaard és Dosztojevszkij Bahtyin prizmáján át”. Fordította: Gálosi Adrienn. Pro Philosophia Füzetek, 2003. 32. 19–43. o.
Lévinas, Emmanuel: „Kierkegaard. Egzisztencia és etika”. Fordította: Tarnay László. Vulgo, 2000. 3–4–5. 253–259. o.
Møller, Peter Ludwig: „A nagy filozófus”. Fordította: Gulyás Gábor. Vulgo, 2000. 3–4–5. 284–286. o.
Møller, Peter Ludwig: „Az új bolygó”. Fordította: Magyar István. Vulgo, 2000. 3–4–5. 280–283. o.
Pattison, George: „Ha Kierkegaard-nak igaza van az olvasással kapcsolatban, miért olvas Kierkegaard?” Fordította: Bartha Judit. Pro Philosophia Füzetek, 2003. 34. 91–111. o.
Pattison, George: „Kierkegaard – esztétika és »az esztétikai«”. Fordította: Bartha Judit. Pro Philosophia Füzetek, 2003. 35. 103–119. o.
Prondoe, Grigore: „Az esztétikai idő Kierkegaard filozófiájában”. Fordította: Komáromi Béla. Korunk, 1983. 1. 50–53. o.
Ricoeur, Paul: „Kierkegaard és a rossz”. Fordította: Orosz László. Vulgo, 2000. 3–4–5. 219–227. o.
Sawyer, Frank: „Kierkegaard: zászló a változás szelében”. Fordította: Füsti-Molnár Pálma. In Fazakas Sándor – Ferencz Árpád (szerk.): „Krisztusért járva követségben…”: teológia, igehirdetés, egyházkormányzás: tanulmánykötet a 60 éves Bölcskei Gusztáv születésnapjára. Debrecen, DRHE, 2012. 255–268. o.
Sawyer, Frank: „Søren Kierkegaard (1813–1855): egzisztencialista lépések az életben”. Fordította: Rácsok Gabriella. In Benke György – Dienes Dénes (szerk.): Deus providebit: Tanulmányok dr. Mészáros István tiszteletére 70. születésnapja alkalmából. Sárospatak, Sárospataki Református Teológiai Akadémia, 1999. 173–186. o.
Sestov, Lev: „Kierkegaard, a vallásfilozófus”. Fordította: Patkós Éva. Filozófiai Figyelő, 1988. 3. 75–94. o.
III. 3. Válogatások kisebb írásokból
Andersen, Hans Christian – Boesen, Emil – Brandes, Georg – Hauch, Carsen – Laessoe, Signe – Neiiendam, Robert – Sturzen-Becker, O. P.: „Kierkegaard-anekdoták”. Bruce H. Kirmmse Encounters with Kierkegaard (Princeton, Princeton University Press, 1996) c. művéből válogatta és fordította: Nagy András. 2000, 2011. 6. 62–67. o.
Brandes, Georg – Bröchner, Hans – Corsaren – Troels-Lund: „Kortársak visszaemlékezései Søren Kierkegaard-ra”. Bjarne Troelsen Søren Kierkegaard – Ideens, Politispion (Herning, Danmark, Forlaget Systeme, 1984) c. művéből válogatta és fordította: Kövi Anita. Jelenkor, 2010. 10. 1122–1123. o.