Szemináriumi dolgozat

ÁLTALÁNOS ÚTMUTATÓ SZEMINÁRIUMI DOLGOZAT ÍRÁSÁHOZ

(letölthető változat: )

A szemináriumi dolgozat elkészítése során a következő szempontok figyelembevételét javaslom. Az itt felsorolt, részben technikai, részben tartalmi tanácsok értelemszerűen a hozzám írott dolgozatokra vonatkoznak, jóllehet a javaslatok egy része általános útmutatóként is szolgálhat.

A szemináriumi dolgozat önálló munka. Minden egyéb eset plágium vagy csalás, mely a dolgozatnak az értékelésből való kizárását vonja maga után. Más művekre jelöletlenül hivatkozni, vagy azokból idézni plágiumnak számít. Vélelmezhető rosszhiszeműség/szándékosság, vagyis csalás esetén a dolgozatot érvénytelennek tekintem.

Formai és technikai szempontok

• A dolgozat hossza általában, egyéb megállapodás hiányában, 6-8 oldal legyen.
• 2-es (esetleg 1,5-es) sortáv használata. Az 1-es sortávot feltétlenül kerüljék, rendkívül nehezen olvasható!
• Legalább 12-es betűméret használata.
• Más művekre jelöletlenül hivatkozni, vagy azokból idézni plágiumnak számít.
• A szó szerinti idézetet minden esetben egyértelműen jelölni kell, és a hivatkozás forrását egyértelműen és konzekvensen kell megadni, hogy azonosítható legyen. (Mű, kiadás és oldalszám, akár a főszövegben zárójelben, akár lábjegyzetben.)
• Ókori forrásszövegek esetében szokás szerint a szöveg mellett található sorszámot adjuk meg. Pl. Aiszkhülosz: Agamemnón 98, vagy Platón: Gorgiasz 504 b. (Egyes magyar kiadások a sorszámot nem közlik, ebben az esetben az éppen használt kiadás oldalszáma helyettesítheti a sorszámot.)
• Ha van bibliográfia, a bibliográfiai adatokat egyértelműen, és olyan részletességgel szükséges megadni, hogy abból a felhasznált mű pontosan beazonosítható legyen. A könyvészeti adatok megadására többféle lehetőség is létezik, de célszerű ezeket konzekvensen használni.
• Ha van bibliográfia, az idézetekben a hivatkozott műre elég röviden, részlegesen hivatkozni. (A teljes hivatkozás természetesen nem tilos.)
• Ha nincs bibliográfia, a hivatkozásokban (a szövegben vagy lábjegyzetben) kell megadni a hivatkozott művek teljes adatait.
• Görög nevek és kifejezések átírásánál az ún. akadémiai átírást célszerű használni, mely a görög betűk hangértékét követi. Természetesen a latinos átírás is használható, de célszerű az egyik mellett konzekvensen kitartani.
• A magyar helyesírás szabályait kérem betartani.

Tartalmi és stiláris szempontok

• A szemináriumi dolgozat általában egy adott szövegnek a szigorú, szoros elemzése (close reading). A szövegelemzést nem szabad összetéveszteni a tartalmi ismertetéssel, elmeséléssel, összefoglalással.A jó dolgozat egyik legfőbb erénye a szerkezeti kidolgozottság, a világos és követhető gondolatmenet.
• A mégoly szűkre szabott terjedelmi korlátokon belül is fontos erény az alaposság. Ez egyrészt a dolgozat témájának az előzetes végiggondolására, a megfogalmazni vagy megválaszolni kívánt kérdések előzetes tisztázására, másrészt lehetőség szerint a kérdés szakirodalmi feldolgozására vonatkozik. Másodlagos irodalom használata nem minden esetben kötelező (ez nyilván az éppen adott esettől és tanártól függ), de kivétel nélkül minden esetben segíti a tájékozódást.
• Fontos szempont a témaválasztás. Még egy viszonylag pontosan meghatározott témát is sokféleképpen lehet feldolgozni.  A nagyon általános és nagyszabású témák jóval nehezebben adják magukat. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy ilyet nem szabad választani (sőt…), viszont kidolgozásuk sokkal több türelmet, munkát, tudást és elszántságot igényel. Ha valakinek kétségei vannak, általában célszerű egy pontosan meghatározott és körülhatárolt részletkérdést választani.
• A stiláris kidolgozottság rendkívül jó benyomást tesz, ezt érdemes szem előtt tartani. A rosszul megírt, magyartalan szöveg követhetetlenné teszi a gondolatmenetet, és óhatatlanul befolyásolja az értékelőt.
• Kerüljék a túl általános, semmitmondó és iskolás bevezetéseket.
• Kerüljék a hangzatos, ámde üres és semmitmondó frázisokat.

Forráshasználat, előmunkálatok

• Mind a forrásszövegek, mind a másodlagos irodalom használata esetén alapvető fontosságú a kritikai szemlélet alkalmazása.
• Különösen körültekintően kell használni, ha egyáltalán, a népszerű-iskolás ismeretterjesztő bevezetéseket, kislexikonokat, stb. Fokozott óvatosság szükséges egyes, a bölcsészettudomány terén Magyarországon az ötvenes és nyolcvanas évek között megjelent művek esetében, hiszen sokszor még a szakmai szempontból kifogástalan művek sem tudták elkerülni a politika által rájuk oktrojált ideológiát.
• A szekundér irodalomban való önálló tájékozódás, az esetlegesen felhasználni kívánt művek kiválasztása része a dolgozatírásnak. Amennyiben a téma lehetőséget ad rá, érdemes idegen nyelvű irodalmat is használni. Kiindulási pontként egy neves (Oxford, Cambridge, stb.) alapmonográfiát vagy lexikont válasszunk, majd az abban található bibliográfia jó kiindulópontot adhat a további tájékozódáshoz. Természetesen igény esetén célszerű segítséget kérni a tanártól.
• Az antik esztétika-, filozófia- és irodalomtörténet témakörében Magyarországon az Akadémiai könyvtár a legjobban felszerelt intézmény. Ezen kívül az alapmonográfiák, lexikonok, stb. a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Központi Könyvtárában és az Egyetemi Könyvtárban is megtalálhatók. Az Egyetemi Könyvtárnak a régebbi tudományos gyűjteménye jól használható. A könyvek magyarországi lelőhelyeiről a www.mokka.hu adatbázis nyújt tájékoztatást.
• Az antik esztétika-, filozófia- és irodalomtörténet témakörében jó kiindulási pont lehet az Oxford Classical Dictionary, a Der Kleine Pauly (DTV), vagy a Der Neue Pauly (Metzler).
• Az interneten egyre nagyobb mennyiségű és egyre jobban használható anyag érhető el, azonban itt még az előzőkben jelzettnél is nagyobb fokú körültekintésre van szükség. Alapvető fontosságú a megfelelő keresőtechnikák elsajátítása, és a fellelt anyagok rendkívül kritikus használata. Rengeteg rossz, elavult fordítás, értéktelen és használhatatlan szöveg kerül fel a világhálóra. Ellenben bibliográfiai tájékozódásra, háttérinformációk begyűjtésére kiválóan alkalmas az internet. Antik forrásokhoz és egyebekhez a kapu: www.perseus.tufts.edu
• A jelentős tudományos adatbázisok egy része egyetemünk szervereiről, a közkönyvtárakból, az Akadémiai Könyvtárból és a CEU könyvtárából is elérhető. Az EBSCO, a JSTOR, az ARTSTOR adatbázisából a mérvadó tudományos szaklapokban megjelent tanulmányok, illetve képek tölthetők le.